Blastocystis

Blastocystis
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták (Eukaryota)
Csoport: Diaphoretickes
Csoport: Sar
Csoport: Sárgásmoszatok (Stramenopila)
Törzs: Bigyra
Altörzs: Opalozoa
Altörzság: Placidozoa
Főosztály: Opalinata
Osztály: Blastocystea
Rend: Blastocystida
Család: Blastocystidae
Nemzetség: Blastocystis
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Blastocystis témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Blastocystis témájú kategóriát.

A Blastocystis egysejtű parazita sárgásmoszatok nemzetsége. Több faj van széles gazdaspektrummal, melybe emberek, háziállatok, madarak, rágcsálók, hüllők, kétéltűek, halak és csótányok is tartoznak.[1] Gazdaspecificitása alacsony, és sok Blastocystis-faj fertőzhet embert,[2] és korábban ezek alapján bármelyiket nevezhették Blastocystis hominisnak.

A Blastocystis az egyik leggyakoribb humán parazita, és globálisan elterjedt.[3][4][5][6] A leggyakoribb parazitafertőzés az Amerikai Egyesült Államokban, ahol a teljes népesség közel 23%-ában jelen volt 2000-ben.[5][6] Kevésbé fejlett területeken 100% körüli fertőzési arányokat is megfigyeltek.[3][4] High rates of infection are found in individuals in developed countries who work with animals.[4][7] Bár a B. hominis szerepét a humán betegségekben gyakran vitatottként említik, tanulmányok szisztematikus áttekintése alapján az azt megelőző 10 évben közölt tanulmányok több mint 95%-a azonosította immunhiány nélküli emberekben betegséget okozóként.[6] A tanulmány a patogenitással kapcsolatos kérdések okaként hozta fel a tünetmentes hordozók létét, mely minden emésztőrendszeri protozoonnál megvan.[6] Azonban a Blastocystisre sose teljesült Koch posztulátuma, mely szerint az egészséges ember vele való fertőzése betegséghez vezet. Mivel a fertőzési út orális-anális, ez alapján a hordozók széklettel szennyezett, így a megfigyelt tüneteket okozó más patogéneket tartalmazó anyagokkal érintkezhettek. Valószínűbb azonban a virulens és nem virulens törzsek léte, mivel jelentős genetikai eltérés van a különböző törzsek (genotípusok) közt Rune Stensvold genotípusokról[8] és E. Gentekaki Blastocystis-genomról szóló 2017-es, e diverzitást kiemelő tanulmánya alapján.[9] Egy másik elméletet, mely szerint a Blastocystis nem patogén, biokémiailag megerősítettek 2018-ban.[10][11]

  1. Yoshikawa H, Wu Z, Howe J, Hashimoto T, Geok-Choo N, Tan KS (2007). „Ultrastructural and phylogenetic studies on Blastocystis isolates from cockroaches”. The Journal of Eukaryotic Microbiology 54 (1), 33–37. o. DOI:10.1111/j.1550-7408.2006.00141.x. PMID 17300516. 
  2. Noël C, Dufernez F, Gerbod D (2005. január 1.). „Molecular Phylogenies of Blastocystis Isolates from Different Hosts: Implications for Genetic Diversity, Identification of Species, and Zoonosis” (kínai nyelven). Journal of Clinical Microbiology 43 (1), 348–355. o. DOI:10.1128/JCM.43.1.348-355.2005. PMID 15634993. PMC 540115. 
  3. a b El Safadi D, Gaayeb L, Meloni D, Cian A, Poirier P, Wawrzyniak I, Delbac F, Dabboussi F, Delhaes L, Seck M, Hamze M, Riveau G, Viscogliosi E (2014. március 1.). „Children of Senegal River Basin show the highest prevalence of Blastocystis sp. ever observed worldwide”. BMC Infect. Dis. 14, 164. o. DOI:10.1186/1471-2334-14-164. PMID 24666632. PMC 3987649. 
  4. a b c Roberts T, Stark D, Harkness J, Ellis J (2014. május 1.). „Update on the pathogenic potential and treatment options for Blastocystis sp”. Gut Pathog 6, 17. o. DOI:10.1186/1757-4749-6-17. PMID 24883113. PMC 4039988. „Blastocystis is one of the most common intestinal protists of humans. … A recent study showed that 100% of people from low socio-economic villages in Senegal were infected with Blastocystis sp. suggesting that transmission was increased due to poor hygiene sanitation, close contact with domestic animals and livestock, and water supply directly from well and river. …” 
  5. a b Amin OM (2002). „Seasonal prevalence of intestinal parasites in the United States during 2000”. Am. J. Trop. Med. Hyg. 66 (6), 799–803. o. [2020. május 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.4269/ajtmh.2002.66.799. PMID 12224595. (Hozzáférés: 2024. április 16.) „Parasitologic investigations of large patient populations are rarely conducted in the United States, where the illusion of freedom from parasitic infections still predominates. Such investigations are considerably more common in third-world countries where endemic parasitoses are more readily documented. In an attempt to address this problem we reported the results of routine examination of fecal specimens for parasites from 644 patients in the United States during the summer of 1996. … Prevalence. Nine hundred sixteen (32%) of 2,896 tested patients were infected with 18 species of intestinal parasites in the year 2000 (Table 1) in 48 states and the District of Columbia as follows … Blastocystis hominis was the most frequently detected parasite in single and multiple infections, with Cryptosporidium parvum and Entamoeba histolytica/E. dispar ranking second and third, respectively.” 
  6. a b c d Boorom KF, Smith H, Nimri L, Viscogliosi E, Spanakos G, Parkar U, Li LH, Zhou XN, Ok UZ, Leelayoova S, Jones MS (2008). „Oh my aching gut: irritable bowel syndrome, Blastocystis, and asymptomatic infection”. Parasit Vectors 1 (1), 40. o. DOI:10.1186/1756-3305-1-40. PMID 18937874. PMC 2627840. „Blastocystis is now by far the most prevalent mono-infection in symptomatic patients in the United States and was found 28.5 times more often than Giardia lamblia as a mono-infection in symptomatic patients in a 2000 study.” 
  7. Parkar U, Traub RJ, Vitali S (2010. április 1.). „Molecular characterization of Blastocystis isolates from zoo animals and their animal-keepers”. Vet. Parasitol. 169 (1–2), 8–17. o. DOI:10.1016/j.vetpar.2009.12.032. PMID 20089360. 
  8. Stensvold, C. R. (2007). „Terminology for Blastocystis subtypes—a consensus.”. Trends in Parasitology 23 (3), 93–96. o. DOI:10.1016/j.pt.2007.01.004. PMID 17241816. 
  9. Gentekaki, E. (2017). „Extreme genome diversity in the hyper-prevalent parasitic eukaryote Blastocystis”. PLOS Biology 15 (9), e2003769. o. DOI:10.1371/journal.pbio.2003769. PMID 28892507. PMC 5608401. 
  10. Stensvold, Christen Rune (2018). „Associations between Gut Microbiota and Common Luminal Intestinal Parasites”. Trends in Parasitology 34 (5), 369–377. o. DOI:10.1016/j.pt.2018.02.004. PMID 29567298. 
  11. Tsaousis, Anastasios D. (2018). „The Human Gut Colonizer Blastocystis Respires Using Complex II and Alternative Oxidase to Buffer Transient Oxygen Fluctuations in the Gut”. Frontiers in Cellular and Infection Microbiology 8, 371. o. DOI:10.3389/fcimb.2018.00371. PMID 30406045. PMC 6204527. 

Developed by StudentB